Alaptörvénybe írják a röghöz kötést - Kövér László,Gulyás Gergely,Balog Zoltán,Kósa Lajos,Országos Bíró Hivatal,Nemzeti Emlékezet Bizottságáról,Kövér Lászlót,Országgyűlési Őrség,Gyöngyösi Márton, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Alaptörvénybe írják a röghöz kötést

2013-02-09 14:29:41, szombat

	Alaptörvénybe írják a röghöz kötést 2013. február 8., péntek, 17:30 Majdnem az összes kormánypárti képviselő aláírása szerepel a péntek délután benyújtott alkotmánymódosításon, amelyben a már ismert változtatásokon túl a röghöz kötés lehetőségét, valamint az egyetemi autonómia korlátozását is beleteszik a törvénybe. Az alkotmánymódosításban szerepel még a szülő-gyermek kapcsolat kiterjesztése, a gyűlöletbeszéd szabályozása, valamint Kövér László rendészeti, fegyelmezői feladata is. A Fidesz képviselőcsoportja péntek este benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény negyedik módosításait tartalmazó jogszabály-tervezetet. Az alkotmánymódosításon az összes kormánypárti képviselő neve szerepel, de egy-két aláírás hiányzik a listáról. A javaslat több elemét - például az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok változását, vagy a kommunizmus elítélését - már pénteken délelőtt ismertette Gulyás Gergely. A javaslatban ezek mellett szerepel több, a felsőoktatásra vonatkozó javaslat is. Beleírják például az alaptörvénybe azt, hogy az egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a törvény keretei között a kormány határozza meg. Korábban a rektori konferencia már többször jelezte a kormánynak, hogy elfogadhatatlannak és az egyetemi autonómia megsértésének tartja a kancellárok, azaz a kormány által kinvezett gazdasági felügyelők kinevezését, de a kormány ebben az ügyben semmiképp nem hajlandó engedni. Fideszes képviselők azt mondták, hogy Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a párt gyulai frakcióülésén is kijelentette szerdán, hogy a minisztérium ragaszkodik a kancellárokhoz, mert a jelenlegi rendszer átláthatatlan, márpedig a kormány világosan szeretné látni az intézmények működését, és azt, hogy mennyibe kerül az államnak egy hallgató. Bekerül az alaptörvénybe a röghöz kötés lehetősége is. Eszerint az állami támogatásért cserébe meghatározott időtartamú munkaválallást vagy vállalkozást írhatnak elő, aminek szabályait egy törvényben írnák elő. Az indoklás szerint az egyén mellett a közösség érdekeit is szolgálja az, hogy a felsőfokú oktatásban hallgatóként való részvétel anyagi támogatását, azaz a képzés állami finanszírozását feltételhez kösse az állam. Az Alkotmánybíróság mindenkit meghallgat Az alaptörvénymódosítás több az Alkotmánybíróságot érintő rendelkezést is tartalmaz. A legfontosabb, hogy a Fidesz vezetőinek korábbi bejelentéséhez híven megtiltják az Ab-nak, hogy a döntéseinél figyelembe vegye a korábbi döntéseit. A indoklás szerint ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a testület a korábbi döntéseivel megegyező következtetésre jusson. Kibővítik azoknak a körét, akik utólagos normakontrollt kérhetnek az Ab-tól, így a jövőben már a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, önkormányzati rendeletek esetében pedig a kormányhivatalok is az Ab-hez fordulhatnak. Újítás, hogy az Ab a jövőben meghallgatja a vizsgált törvény benyújtóját vagy kezdeményezőét, a vizsgálat ezen szakasza nyilvános. Ennek a rendelkezésnek a szükségességét korábban Kósa Lajos fideszes ügyvezető elnök magyarázta. Példaként azt mondta, hogy ha a kormányhivatal vezetője az Ab-hoz fordul egy önkormányzati rendelet alkotmányosságával kapcsolatban, akkor az Ab-nek be kellene szereznie a helyhatóság vezetőjének véleményét. "Hallgattassék meg a másik fél is - ezt a parancsot az Ab munkájába is beillesztjük" - magyarázta. A Fideszes képviselők el szeretnék kerülni a korábbi eljárásbeli buktatókat, ugyanis az alkotmánymódosítással lehetőséget adnának a köztársasági elnöknek arra, hogy az Alkotmánybíróságtól kérjen előzetes normakontrollt, rendben csinálta-e az alkotmánymódosítást az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság csak az alkotmány megalkotásának és a kihirdetésének eljárási körülményeit nézheti, tartalmi vizsgálatot nem folytathatnak. Az indoklás szerint ezzel bővül az Ab jogköre. Pontosítottak az Ab hatáskörének megnyirbálását előíró szabályon is. A szabály szerint az Ab csak korlátozottan vizsgálhatja a költségvetést érintő jogszabályokat egészen addig, amíg az államadósság nem csökken a teljes haza össztermék felére vagy az alá. Ezt most kiegészítenék egy olyan passzussal, hogy az Ab ez után az időszak után sem vizsgálhatja a magas államadósság idején hatályos rendelkezéseket, azaz visszamenőlegesen nem semmisítheti meg azokat. Az előzetesen bejelentett szándék szerint Alkotmányba foglalják az Országos Bíró Hivatal létét is, illletve az Átmeneti rendelkezésekből azokat a passzusokat is átemelik, amelyek szerint az OBH elnöke kijelölheti, mely bíróságokon tárgyaljanak bizonyos ügyeket. A legfőbb ügyész hasonló jellegű joga is belekerül az alkotmányba. Isten, haza, család, gyűlölet A most benyújtott alkotmánymódosításban kiegészítették a házasság és a család definícióját. A módosítás szerint "a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony" lesz. Az indoklásban azt írják, hogy a szülő-gyermek viszonyt - a vérségi kapcsolatokon túl -, ki szeretnék terjeszteni a gyámsági és az örökbefogadási kapcsolatokra is. Ahogy azt korábban a kormánypártok jelezték, bekerül a módosítások közé a kommunizmus bűneinek elítélése is, de kihagyják a felsorolt, elítélt szervezetek közül az MSZP-t. Benne marad az alaptörvényben a kommunista nyugdíjak csökkentése, a kommunizmus idején kárt szenvedett polgárok új kárpótlásának tilalma is, és szerepel a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló rész is. A módosítás a korábbiakhoz képest részletesebben szabályozza az egyházak elismerésére vonatkozó részeket. Az egyház és az állam viszonyáról szóló részben új fogalomként megjelennek a vallási tevékenységet végző más szervezetek is az egyházak mellett, de bővebben ezekről nem szól a módosítás. Mint arról Gulyás Gergely már korábban is beszélt, a kampányszabályok egy részét is beleírják a törvénybe. Az országgyűlési választáson induló szervezeteknek a közmédiában egyenlő feltételek mellett kell biztosítani a megjelenés lehetőségét, a többi hirdetési lehetőséget pedig sarkalatos törvényben korlátozhatják. Az alaptörvényben rögzítené a Fidesz azt is, hogy az államnak és a helyi önkormányzatoknak törekedniük kell a hajléktalanok elszállásolásának biztosítására, ugyanakkor azt is kimondanák az alkotmányban, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja a közterületen való életet. Gulyás Gergely a benyújtás előtt azt is mondta ezzel kapcsolatban, hogy az államnak az a feladata, hogy emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetőség szerint mindenkinek biztosítsa. Újdonság a gyűlöletbeszéd szabályozása is a tervezetben. A szólás- és véleményszabadságról szóló cikket kiegészítik azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére, akik pedig sértve érzik magukat, azok a törvény keretein belül bírósághoz fordulhatnak. Az indoklás szerint ezzel a kormánypártok meg szeretnék teremteni az alapjait annak, hogy a közösségek méltóságának megsértése esetén polgári jogi eszközökkel lehessen szankcionálni a gyűlölködő megnyilvánulások bizonyos eseteit. Kövér Lászlót is nagyobb hatalommal ruházzák fel. A parlament "zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében" a házelnök rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol, de emellett rögzítik az Országgyűlési Őrség feladatait is, ami az Országgyűlés biztonságáról gondoskodik. A házelnök rendszabályozó jogkörének kiterjesztése a jobbikos Gyöngyösi Márton antiszemita felszólalása után merült fel. A cikket az alábbi címen találja: http://www.origo.hu/itthon/20130208-a-fidesz-modositja-az-alaptorvenyt.html

0 komment , kategória: Általános

Címkék: megnyilvánulások, rendelkezésekből, alkotmánybíróság, kormányhivatalok, kampányszabályok, rendelkezéseket, országgyűlésnek, következtetésre, változtatásokon, finanszírozását, bejelentéséhez, munkaválallást, kihirdetésének, gyűlöletbeszéd, felsőoktatásra, kancellárokhoz, megalkotásának, rendelkezésnek, szükségességét, kezdeményezőét, normakontrollt, megnyirbálását, kormányhivatal, jogszabályokat, szervezeteknek, részletesebben, korlátozhatják, nyilváníthatja, rendszabályozó, alaptörvényben, kiegészítették, örökbefogadási, meghatározott, alaptörvénybe, országgyűlési, szankcionálni, röghöz kötést, összes kormánypárti, péntek délután, röghöz kötés, egyetemi autonómia, szülő-gyermek kapcsolat, gyűlöletbeszéd szabályozása, javaslat több, kommunizmus elítélését, javaslatban ezek, felsőoktatásra vonatkozó, főiskolák gazdálkodását, törvény keretei, kormány határozza, rektori konferencia, kormány által, Kövér László, Gulyás Gergely, Balog Zoltán, Kósa Lajos, Országos Bíró Hivatal, Nemzeti Emlékezet Bizottságáról, Kövér Lászlót, Országgyűlési Őrség, Gyöngyösi Márton,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]